századunkban elért mûszaki-technikai eredmények egész sorának dacára – ide tartoznak az orvosi, szállítási, a nukleáris energia és az elektronikus kommunikáció terén elért vívmányok – súlyos problémákkal küszködõ társadalomban élünk. A kábítószer, a bûnözés és a romló erkölcsök háromszoros nyomása alatt világunk nagy része valósággal „szemétdombbá” vált. Becslések szerint például a marihuána Amerika legjövedelmezõbb növénye lett, míg az illegális kábítószer-kereskedelembõl származó nagy nemzetközi jövedelem hozzávetõleg 500 milliárd és 1 billió $ között mozog. Hozzáadva ezekhez a számadatokhoz még további 54 milliárd $-t, amelyeket orvosi és pszichiátriai gyógyszerekre költöttek, végül is szembe kell néznünk a világválsággal, mely szerint ezt az arányt tekintve földünk lakossága több pénzt költ gyógyszerekre és kábítószerekre, mint ételre, ruházkodásra és otthonteremtésre együttesen.

     A tisztességtelen úton szerzett jövedelem csupán egy mérõszáma a kábítószer-függõség szedte vámnak. Egy másik, a bûnözés és a kábítószerek kapcsolata. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának tanulmánya szerint négy olyan gyanúsított közül – akiket erõszakos cselekmények miatt tartóztattak le – három vétkes illegális kábítószer-fogyasztás miatt is. Ez mindent összevetve durván 1,4 millió erõszakos cselekedetet jelent évente... de ennek az emberi szenvedésben mért ára felbecsülhetetlen.

     Elképzelhetõ, hogy mind a kábítószeres erõszak, mind a bûnözés hátterében az áll, amit „A XX. század erkölcsi krízisé”-nek nevezünk. A tények itt is zavarba ejtõek: a házasságok közel fele válással végzõdik, az amerikaiak vagy 67%-a rögtön bevallja, hogy hajlandó lenne nyereségvágyból hazudni, míg 47% beismeri, hogy hajlandó lenne csalni, hogy egy kritikus vizsgán átmenjen. Ezek után nem meglepõ dolog, hogy a betörés, a sikkasztás és a lopások sok egyéb fajtája végül veszélyes méreteket öltött. Az összes amerikai körülbelül 76%-a ezt a korszakot „Az erkölcsi és szellemi hanyatlás korá”-nak titulálta.

     Már az 1950-es években megérezvén, merre tart a világ, L. Ron Hubbard elkezdte megkeresni azokat az eszközöket, amelyekkel, mint ahogy írta: „az ember visszanyerhet némi boldogságot, némi õszinteséget, némi szeretetet és kedvességet abból, amivel teremtetett.”