George Washington Egyetem, 1929 körül, ahol L. Ron Hubbard gépészetet, matematikát és magfizikát tanul.

     L. Ron Hubbard útjának harmadik döntõ eseménye Ázsia, ahol végül két évet nagyrészt utazással és tanulmányokkal töltött. Itt egyike lett annak a néhány amerikainak, akinek sikerült bebocsátást nyernie Kína Nyugati Hegységének legendás tibeti lámakolostoraiba, sõt együtt tanulnia a Kublaj Kán udvarához tartozó fejedelmi varázslók utolsó képviselõjével. Ám bármilyen lenyûgözõnek tûntek is e kalandok, végül bevallotta, hogy semmi mûködõképeset, illetve elõre megjósolhatót nem talált az emberi elme és lélek vonatkozásában.

     1929-ben, az Egyesült Államokba visszatérve, L. Ron Hubbard beiratkozott a George Washington Egyetemre, ahol gépészetet, matematikát, és atomfizikát tanult – mely tudományok mind jó szolgálatot tettek neki késõbb, filozófiai vizsgálódásai során. Valójában elsõként L. Ron Hubbard alkalmazott szigorúan tudományos nyugati módszereket a lelki jelenségek tanulmányozására. Az egyetem azonban egy alapvetõ módszertanon túl semmit nem nyújtott. Sõt, mint késõbb bevallotta, „Nagyon is nyilvánvaló volt, hogy egy olyan kultúrával foglalkozom, s egy olyan kultúrában élek, amely az elmérõl kevesebbet tud, mint a legprimitívebb törzs, amellyel valaha is érintkezésbe léptem", és „tudva azt is, hogy a keleti ember nem tudott olyan mélyen és megjósolhatóan behatolni az emberi elme talányaiba, mint amilyen várakozást ébresztettek bennem, tisztában voltam vele, hogy rengeteg kutatást kell folytatnom.”